Ellenvélemény

Ma reggel megjelent az alábbi cikk az Indexen, amelyhez hasonlók már évek óta keringenek a neten. A cikk fő kérdése, hogy szükség van-e a központi felvételi vizsgára, és az igazságos-e? A benne nyilatkozó oktatáskutató szerint a felvételi rendszer igazságtalan. Én ezt, a közel 30 éves gyakorló pedagógusi tapasztalataimmal teljesen másképp látom!

Tény, hogy a teszt országosan egységes, így minden felvételi vizsgára jelentkezett tanuló ugyanabból a 10 a feladatból álló feladatsort írja meg 45 perc alatt. Ugyanakkor fontos tudni arról is, hogy a szakvéleménnyel rendelkező tanulóknak lehetőségük van eszközhasználatra, pl. számológép, illetve egyes tanulók, szintén a szakvéleményük alapján, élhetnek a hosszabb kitöltési idő nyújtotta lehetőséggel is.

Tény az is, hogy minden középiskola eldöntheti azt, hogy hogyan számítják be a jelentkező diákok által hozott pontszámokat. Lehetséges opció, hogy egy középiskola csak az általános iskolai jegyek alapján vegye fel a leendő diákjait. Tehát nem kötelező minden nyolcadikosnak felvételit írnia, ha olyan oktatási intézményt jelöl meg, ahol ettől eltekintenek. Ezek alapján ebben sem érzek igazságtalanságot.

A cikk idézi továbbá az oktatáskutatót, miszerint

"akkor lenne az (vagyis igazságos), ha előre lehetne tudni, milyenek a követelmények, és az általános iskolák fel is tudnák készíteni a gyerekeket erre a megmérettetésre."

Ezzel kapcsolatosan nagyon fontos kiemelnem, hogy 2004 óta van központi felvételi vizsga. Minden évben 2-2 feladatsorral, az elmúlt két évben a Covid járvány miatt évi 3-3 feladatsorral. Így határozottan nem értek egyet ezzel az állítással, mert igenis közel 20 éve lehet tudni, hogy milyen követelmények vannak. Sőt különösen éleslátónak sem kell lenni ahhoz, hogy egy szaktanár, de még a szülők, diákok is észre vegyék az évről-évre visszaköszönő típuspéldákat. Csak az az általános iskola nem tudja felkészíteni erre a tanulóit, amelyik nem akarja.

Az oktatáskutató idézete pedig folytatódik,

"De még akkor sem csökkentené azokat az elképesztő különbségeket, amelyek az alacsony és a magas státuszú gyerekek teljesítménye között van."

Valóban van különbség a gyerekek státuszából eredő teljesítmények között, ami elsősorban a tanulók családi hátterével magyarázhatók. Gazdasági, társadalmi, szociális… különbségek egyaránt vannak, voltak és valószínűleg lesznek is. Nyilvánvaló, hogy születése pillanatában már különböző esélyekkel indul mindenki. Sajnos az élet ilyen, a legtöbb esetben igazságtalan. Pontosan az ebből fakadó különbségek csökkentésére lehet a differenciált órák egy részét fordítani, de az ilyen okokkal magyarázható különbségek csökkentésére működnek az iskolákban a fejlesztő pedagógusok, iskolapszichológusok, illetve a családsegítő központok dolgozói. Ezek a személyek a pedagógusokkal szorosan együttműködve segítik az érintett tanulók felzárkóztatását.

Pontosan ezért gondolom, hogy az oktatáskutató által javasol megoldás, miszerint az általános iskola végén írjon minden diák egy záróvizsgát, mely követelményei nyilvánosak, teljes mértékben tévesek, illetve feleslegesek. Mivel fentebb már írtam, hogy a követelmények eddig is minden érintett számára hozzáférhetők voltak, kicsit gondoljuk át a mondat másik részét. Mit is jelentene az? Nyolcadik év végén minden diák egységesen ugyanazt a záróvizsgát írja. Ez mitől lenne igazságosabb? További hónapokon át izgulnának a gyerekek, azoknak is meg kellene írniuk, akiknek eddig nem kellett. És mitől csökkentené ez a vizsga az oktatáskutató szerinti családi háttérből eredő különbségeket? Arról nem is beszélve, hogy mikorra tudnák meg a családok, hogy melyik középiskolába vették fel a gyermeküket? Még a pihenésre szánt nyáriszünet is értelmét vesztené.

Határozott véleményem, hogy kifejezetten hibás gondolat az év végi egységesített záróvizsga, mert sokkal rosszabb feltételek mellett oldaná meg a középiskolai felvételi eljárást és az említett problémákra sem lenne semmilyen pozitív hatással.