A szükséges rossz, azaz a központi felvételi eljárás
Már közel egy hete túl van az ország nyolcadikosainak többsége a központi írásbeli felvételi vizsgán, hamarosan ki fognak derülni az eredmények is. A legtöbben izgatottan várják a végső pontszámaikat, hiszen óriási a tét. Ezen múlik, hogy kinek, milyen továbbtanulási esélyei lesznek. A feladatsor nehézségét nem szeretném most véleményezni, mert ennél sokkal fontosabb, hogy mit gondolnak róla az érintettek, mit éreznek vele kapcsolatban a gyerekek. Ebben viszont hatalmas eltérések mutatkoznak, nem is véletlen.
Ennek a posztomnak az elsődleges célja, hogy minden érdeklődő számára kicsit közelebb hozzam, érthetőbbé tegyem azt a sokak által feleslegesnek gondolt, értelmetlennek tartott folyamatot, ami hónapokon keresztül stresszeli az egész családot. De vajon biztosan felesleges? Biztosan rossz? Szerintem a legtöbb ember első gondolata az, hogy semmi értelme. Akkor most megpróbállak végig vezetni azon a folyamaton, azon a gondolatmeneten, amire eddig esetleg nem is gondoltál. Ugyanakkor segíthet megérteni azt, hogy ami első látásra teljesen feleslegesnek tűnik, az tulajdonképpen egy igazságos, mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító, átgondolt, évek óta bejáratott folyamat.
Visszagondolva a régi időkre, a gyerekkoromban, majd pályafutásom kezdetekor is a legtöbb középiskolában volt valamilyen felvételi. De voltak olyanok is, ahova elegendő volt a hozott pontszám a bizonyítványokból. Ez volt csak igazán kiszámíthatatlan helyzet, hiszen folyamatosan igyekeztünk felkészülni, de egyszerre 5-6 középiskola követelményének kellett megfelelni. Nem gondolom, hogy hosszasan kellene magyaráznom, hogy más típusú matematikai tudást mér egy műszaki szakközépiskola, mint például egy kereskedelmi, vagy közgazdasági szakközépiskola, nem beszélve a gimnáziumokról, melyek elsődleges célja a felsőoktatási intézménybe történő továbbtanulás lehetőségének biztosítása. Ezek mellett volt más probléma is a régi rendszerrel, méghozzá a hozott bizonyítványok közötti óriási különbség. Sok esetben egy falusi iskolából hozott kitűnő bizonyítvány mögött nem volt akkora tudás, mint egy erős városi iskolából hozott négyesekkel tarkított.
A 2004-ben bevezetett, egységesített és szinte minden középfokú oktatási intézménybe kötelező jelleggel bevezetésre kerülő központi felvételi eljárás elsődleges célja - így közel két évtizedes távlatból visszatekintve - szerintem egy átlátható, mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító, megközelítően objektív eredményt adó rendszer. Elárulom, hogy legelőször sokkot kaptam én is tőle, mert fogalmam sem volt, hogy mire készítsem a tanítványaimat. Ráadásul az első pár évben még azt sem lehetett egyértelműen kijelenteni, hogy hasonló feladattípusokat fog tartalmazni, így csak tapogatóztunk és reménykedtünk… Ehhez képest a feladatsorok egységesítése nem volt rossz gondolat, sőt! Így utólag látható, hogy a feladat típusokra lehet, sőt kell is készülni, ezzel gyakorlásra ösztönöz. Nyilván nem az utolsó pár hétben, hanem időben elkezdve és elsősorban tudatosan. A rengeteg letölthető feladatlap és megoldókulcs sokat segíthet a felkészülésben. Az elmúlt évek alatt nekem is összegyűlt rengeteg, további gyakorlási lehetőséget biztosító feladatsorom. Azt gondolom, hogy egy időben elkezdett tudatos felkészüléssel mindenkinek jó esélye van arra, hogy a lehető legjobb eredményt hozza ki magából. Ha nem az utolsó pillanatra hagyod a tanulást, akkor még a mentális felkészülésedre is bőven marad idő, amely biztosítéka elsősorban a magabiztos, stabil tudás.
Ezzel a céllal indítottam el a Matek Online Suli tanfolyamait is, hogy aktív tanári jelenlét mellett plusz gyakorlási lehetőséget biztosítsak azoknak a gyerekeknek, akik tudatosan, időben szeretnék elkezdeni a felkészülést. Most éppen izgatottan várom az idén felvételizők eredményeit, nagyon bízom bennük! De a várakozás mellett már meghirdettem a mostani hetedikesek számára is a felkészítő tanfolyamaimat, melyekre korlátozott számmal, de még bárki jelentkezhet. Várlak Téged is szeretettel, készüljünk együtt stresszmentesen!